Sí
"Ha a kacsa nem tud úszni, nem a víz a hülye!"
Ismeretlen graffitis
Ennek a sportnak egyetlen egy felroható negatívuma van. Sok pénzbe kerül.
Semmihez nem tudom hasonlítani ezt a tevékenységet. Egy pár napos síelés egy teljes
szellemi felfrissülést jelent, visszatérve a hétköznapokba, sokkal jobb az ember közérzete.
Nem síelek régen, már negyven éves elmúltam mikor "megtanultam", mert azért ha öszinte
vagyok magammal szemben, akkor sosem fogok úgy lemenni egy jó pályán, mint akiknek a
technikáját tátott szájjal nézem. Persze, ők úgy 3-4 évesen kezdték, és egy szezonban nem
egy hetes síelésen vesznek részt. Szoktam is tréfásan anyukámnak felemlegetni, hogy
gyerekkoromban miért nem küldtek sítáborba.
Hol síeltem eddig?
Magyarország
- Bánkút (az első lépések, siklásnak még ne nevezzük)
- Salgótarján
Szlovákia
- Donovaly
- Jahodna (első külföldi út)
- Kokava Linia (kezdőknek ajánlom)
- Martin
- Nova Bana
- Plejsy
- Poljana
Ausztria
- Bad Kleinkircheim
- Gerlitzen
- Lachtal
- Lammeralm
- Mariazell
- Nassfeld
Nassfeld
Ha egy szóval kellene jellemeznem, akkor azt mondanám: "csodavilág".
Az első osztrák síútunk helyszíne Gerlitzen volt. Január végén voltunk kint, szép szikrázó napsütés fogadott
minket az Ossiacher-see partján. Hónak egy szemernyi nyoma sem volt. A szálláson kaptuk az információt,
hogy megijedni nem kell, fenn a pályáknál van hó. Ezen a télen sehol sem volt rendes hó, itt is csak a hóágyúk
által készített mennyiség volt a pályákon. Nem egy szem gyönyörködtető látvány! Valamelyik liftre várva
hallottam, hogy Nassfelden most is van hó. Hazatérve az interneten nézegetve meg is győzödtem erről, és
márciusban el is mentünk a barátaimmal.

Budapesttől kb. 510 km-re, az osztrák-olasz határ mentén Villach közelében található Karintia legnagyobb és legmodernebb síparadicsoma, Nassfeld.
30 modern sífelvonó -nem tányéros, nem csákányos (egy pár azért ilyen is van)-, 110 km sípálya –profiknak,
családoknak, kezdőknek. A Millenium expressel feljutva kb. 1900 méterre, szemünk elé kerül a csodavilág.
Nagyon-nagyon örülök, hogy eljöttünk erre a pályára. Már is egy hiba. Ez nem egy pálya, hanem
pályarendszer. Nem egy hegy, hanem sok. Gerlitzenben 1 csúcs és onnan lefelé sok irányba vannak a
pályák, de mind ugyanonnan indul. Itt sok különálló hegycsúcsra kell felmenni és mindig más pályán
csúszhatsz le. Egész nap nem kell kétszer ugyanazon az útvonalon menni, hacsak nem síelsz nagyon jól és
sokat megállás nélkül.
A pályák hossza általában 2000 m felett van, 4-6 üléses felvonók visznek fel a kiindulópontokra.
Némelyik felvonó fűtött ülésekkel rendelkezik. Nagyon sok hütte várja a megfáradt síelőt, étellel-itallal,
megfoghatatlan gyorsasággal. A pincérnél egy kis PDA-szerű készülék van, az asztalnál felveszi a rendelést,
a pulthoz érve fordul is vissza vele.

Az 1 (piros jelzésű, FIS pálya) a kedvencem. Mind nehezségileg, mind a panoráma végett a harmadik
nassfeldi látogatás után is. Úgy tudom, hogy tervezik a hegyek déli oldalával (Olaszország) való összenyítást,
akkor még több pálya közül lehet majd választani.

A 80-as jelzésű pálya 7600 m hosszú, teljesen levisz a völgy állomáshoz.
Hatalmas parkolórendszer tartozik hozzá. A felvonó és a parkoló között ingyenes "kisvonat" viszi-hozza
a síelőket. Ekkora méretű parkolót még sehol sem láttam, egy nagyáruház parkolója csak jelenthet.
További képeket találsz a
Képgalériában.
Olaszország
Livigno

2009 decemberben sikerült eljutni ide. Egy nagyon kedves kis városka, csodaszép pályákkal a völgy
mindkét oldalán. A Mottolino lett először felfedezve. Nagyon széles piros és kék pályák találhatók itt.
Ausztria után elég furcsa volt, hogy nem nagyon számozzák a pályákat, nincs megadva a hosszuk, de
a szélesség sok mindenért kárpotolt minket.
A Carossello felét megismerve, csak tovább nőtt az elégedettség. Innen szép kilátás nyílt a svájci
4000 m-es csúcsokra is.
A város vámmentes övezetbe tartozott akkor még (állítólag 2010 január elejétől megszűnt), így nagyon
sok Duty Free boltot találtunk. Példaként (miért is pont ezt?) az 1 literes Jagermeister árát mondanám el:
8 euró / liter. Ez segített az esti Apres ski-hez.
További képeket találsz a
Képgalériában.
2011 decemberében visszajöttünk. Egy kicsit rosszabb hóviszonyok mellett nagyon jó egy hetet
töltöttünk újra itt. A vámmentessége nem szünt meg a völgynek (már 8,6 euro egy liter jéger,
de a benzin 69 eurocent). Érdemes volt, további szép pályákat, új felvonó is van a meglévő rengeteg mellé.
Míg az előző alkalommal kocsival jártunk a különböző pályákhoz, idén tanulva a francia útból, az ingyenes
síbuszokat használtuk. Az apartmant simán, átalakítás nélkül elfogadnám saját lakásnak is, olyan szépen és
jól felszerelt volt.
A pályák most annyira nem volt szerencsénk, a több mint 100 km-ből
csak kb. 20 volt használható. A következő előszezoni jövetelünket
nagyon meg kell gondolni. Ami viszont nyitott volt, arra sok panasz nem lehet.
A hóágyúk mentek -én nem nagyon szeretem a műhavat.
Érdekes az utazás. Odafelé kb. 13 óra volt az út. Visszafelé -bár már
csak egy kocsi jött- kilenc és fél (nem hét) óra alatt megtettük az
útat, kétszeri megállással.